Tweed Run a Veterán magazin júniusi számában!

Köszönjük a találatot Majzik Balázsnak!

"A Tweed Run egy déjá-vu!" - Interjú Szabados Iréne-nel, a Tweed Run Budapest főszervezőjével

Szabados Iréne hosszú évek óta az egyik legismertebb hazai mesterfodrász. A kisujjában van a szakma: fodrászakadémiát vezet, tanít, tanul, szaklapokban publikál, havonta több száz ember bízza rá a frizuráját. Emellett még arra is jut ideje, hogy megszervezze az egyre sűrűbben jelentkező vintage bringás eseményt, a Tweed Run Budapestet. A legutóbbi versenyen mi is ott jártunk zsűriként, és alaposan kifaggattuk Iréne-t a kezdetekről és a tervekről.

Mi is pontosan a Tweed Run?
A rendezvény lényege, hogy a résztvevők tweed öltözékben kerekeznek végig a városon, de közben megállnak piknikezni, beszélgetni, vagy mint nálunk, táncos flashmobot tartanak és fotózkodnak. A cél az, hogy a gyapjúból készült tweedet visszahozzák a divatba. A Tweed Run története egyébként a ’90-es évekre nyúlik vissza, de jelenlegi formájában 2009-ben rendezték meg először Londonban.

Elsőre azt gondoltam, hogy az egész inkább a bringázás szeretetéről szól…
Hihetnénk ezt is, de az igazság az, hogy sokkal inkább a divathoz van köze. A Tweed Run több irányból eredeztethető. Egyfelől ott volt Károly herceg, akit a gyapjúkereslet visszaesése miatt – az angolok híresek a kitermelt gyapjújukról – felkértek arra, hogy álljon egy rendezvénysorozat mögé, ahol lezárt és szalmával borított utcákon, tweedbe öltözött férfiak terelgették a szélnek eresztett birkákat. Ha jól tudom, ettől függetlenül indult útjára a Tweed Run, ami aztán véletlenül fonódott össze a „gyapjú-üggyel”. Mindannyian tweedet viseltek. Károly herceg történetéhez az is hozzátartozik, hogy divattervezőket is felkértek a gyapjú népszerűsítésére, 2011-ben pedig már Ralph Lauren Rugby márkája szponzorálta az addigra több száz fősre duzzadt, londoni Tweed Run találkozót.

Miért akartad megvalósítani itthon az eseményt?
Tulajdonképpen már létezett itthon, amikor a külföldi dolgokat megismertem. A Vidal Sassoon Akadémián hallgattam egy előadást Caroline Cox divattörténésztől, aki a gyapjú válságáról és arról beszélt, hogy a műanyag szövő kellékek mennyire leutánozták ezt a természetes szövetet. Ekkor szereztem tudomást Károly herceg történetéről is. Hazatérve rákerestem az interneten, hogy van-e valami ezzel kapcsolatban Magyarországon. Volt. Egy építész fiatalember, Szijjártó Csongor indította el a Facebook oldalt. A MOME-ra járt, a diplomamunkája egy biciklimúzeum-terv volt, és a baráti társaságával a Ligetben tartottak összejöveteleket.

Hogyan kerültetek kapcsolatba?
Felkerestem, beszélgettünk, látta, hogy milyen agilis vagyok, és végül átvettem a szervezést. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy kislánykorom óta imádom a divatot – édesanyám a szegedi ruhagyárban volt szabász. Illetve az is közrejátszott benne, hogy szeretek csacsogni és irányítani. Húsz évesen például egy természetjáró egyesület elnökeként 500 embert mozgattam. A Tweed Run tulajdonképpen egy déjà-vu, nagyon nagy adrenalin löketet ad a szervezése.

És a biciklizés mikor jött az életedbe?
Több hullámban. Az előbb említett egyesületnél túravezetőként biciklitúrákat is szerveztem. Később megvettem az első, 25 kilós Csepel biciklimet, amivel a Ligetben kerekeztem. Egyszer rám sötétedett, de sehogy sem boldogultam a dinamóval. Egy srác a segítségemre sietett, és megkérdezte, hogy volna-e kedvem vele és pár barátjával Velencére menni. Bár néhány évet bringázás nélkül töltöttem, végül belementem, napokkal később pedig egy kerékpárversenyen találtam magam. Ez sokáig így ment, de aztán abbahagytam a versenyzést. A nagy bringamánia a Tweed Runnal újult ki nálam. Csináltattam egy vintage stílusú biciklit, és most ezzel járok.

Visszakanyarodva a Tweed Runhoz, a táncosokhoz, a törzshelyhez (Pántlika Bisztró a Városligetben) és a legkülönfélébb öltözködési stílusokhoz: honnan jött az ötlet, hogy ne csak tweed legyen?
Maguktól adódtak a dolgok. A ruhákat illetően az egyik alkalommal túlsúlyba kerültek a sötét, fekete szövetöltönyök, a hétnyolcados kabátok, sőt, még cilinderben is jöttek. Mivel mindig is ácsingóztam a szép ruhákra, és az áprilisi eseményen közel 150-en vettek részt, az asszisztensemmel, Méhes Reginával úgy döntöttünk, hogy a hatodik, Csak Csajok öltözékversenyre hat kategóriát hirdetünk meg a két kerékpár kategória mellé. Nagyon élveztem például azt, hogy fel kellett kutatni a különböző korok öltözködési sajátosságait a versenykiíráshoz.

Milyen emberek járnak a találkozókra?
Figyelve a külföldi Tweed Runokat, inkább pasik vesznek részt rajtuk, a nők aránya nagyjából 5-10%, miközben nálunk a nők nyitottabbak erre. Pedig jó lenne, ha minden férfi gardróbjában lapulna egy tweed zakó. Egyébként elég sok az informatikus, ötvösművész, divattervező, főnővér is van köztük, teljesen vegyes. A lényeg elsősorban az, hogy elkapja őket valami a Tweed Runnal kapcsolatban. Ez lehet akár a biciklizés, a biciklik vagy a divat szeretete.

Mi a tervetek a jövőre nézve?
A szenvedélyt és a szenvedélyes emberek társaságát nagyon szeretem, és itt erre lehet számítani. A célunk az, hogy a Tweed Run önműködő legyen, és mindenki megtalálja benne azt, ami neki a legkedvesebb.

Köszönjük az interjút a PS Magazinnak!

Hírességek a tweed védelmében

A Tweed Run felvonulásoknak hála világszerte egyre nagyobb figyelem övezi a tweed fogalmát. A gyapjú védelme napjainkban kiemelten fontos, hiszen ma már nem jellemző, hogy beruházunk egy-egy tweed zakóba vagy kabátba, és évtizedekig viseljük. Korábban az ilyen darabok apáról fiúra szálltak, és nagy becsben tartották, a mai úgynevezett „fast fashion” láncok azonban felváltották ezt a hagyományt.

Az ügyben rengeteget tett Károly herceg, aki létrehozott egy kampányt, mely során kiállt a brit gyapjú védelméért. A kampány 2010 januárjában indult, célja pedig, hogy fellendítse a brit gyapjú hírnevét, és felhívja az emberek figyelmét környezeti előnyeire.

Amikor a herceg meghallotta, hogy a brit farmerek milyen alacsony pénzért adnak túl a gyapjún, összehívott egy csapatot brit divat- és enteriőrtervezőkből, akik előtt megnyitotta a kampányt. Beszéde során kiemelte, hogy a gyapjú egy igazán különleges és változatos anyag: ha kell, melegít, ha kell, hűt, ráadásul világszerte gazdákat támogatunk megvásárlásával.

A kampány eredményeképp az Egyesült Királyságon kívül ma már Ausztrália, Új-Zéland és Norvégia is tagjai az együttműködésnek, és összefogva hívják fel a figyelmet a gyapjú hasznosságára.

Egy Ralph Lauren szett

Ralph Lauren már egyenesen a Tweed Run mellé állt – erről már olvashattatok legutóbbi posztunkban. A híres divatház Rugby ágazata, mely hűen képviseli a korabeli stílust, amellett, hogy szponzorként támogatta a londoni és a new york-i rendezvényt, különdíjakat is felajánlott a legjobb öltözékek viselőinek.

Miss Röfi tetőtől talpig Harris tweedben

Vivienne Westwood egy igen mókás formáját választotta a gyapjú támogatásának: Miss Röfinek tervezett valódi Harris tweed kosztümöt. A célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét erre a klasszikus tweed mintázatra ott, ahol a tweed-nek egyébként is nagy hagyománya van. Westwood-ot egyébként régóta inspirálja a Harris tweed, elmondása szerint csodálattal figyelte a királyi család tagjait, akik szinte ékszerként hordták ezt a különleges mintázatot, de nagyban hatott rá egy tweedbe öltözött kislány is, akit a londoni metrón látott. A királyné már évek óta elismeréssel követi a tervezőnő munkásságát, aki egyébként egy teljes kollekciót is szánt már a Harris tweed-nek.

A Tweed Run története itthon és külföldön

A Tweed Run hagyománya egészen az 1990-es évekig nyúlik vissza, amikor Jack Thurston megalapította a Tweed Cyclist Club-ot, melynek találkozóin vintage öltözékekben tekertek a résztvevők. Az első „igazi” Tweed Run-ra 2009-ig kellett várnunk, ebben az évben, január 21-én tartották az első felvonulást hagyományteremtő szándékkal Londonban. A második eseményen már olyan sok felvonuló vett részt, hogy a további felvonulásokat már limitálták: biztonsági okokból ma már csak 500 fő vehet részt a Tweed Run-on, mely elővételes jegy megvásárlásával lehetséges. Az évente tartott eseményt nagy nevű szponzorok támogatásával tartják meg, a Ralph Lauren divatház „Rugby” vonala például a 2011-es londoni és new york-i felvonulás főtámogatója lett.

A felvonulást azóta világszerte megtartják olyan helyeken is, mint Chicago, Texas, Helsinki, Moszkva, Párizs, Sao Paulo, Tokió, és természetesen Budapest is. Az első hazai Tweed Run felvonulás 2011 májusában volt, melyet Szijjártó Csongor szervezett, megteremtve a hazai Tweed Run hagyományát. Azóta hatszor rendeztük meg a rendezvényt (beleértve a Csak Csajok nevű női felvonulást), melynek szervezését azóta Szabados Iréne vette át. A legutóbbi, áprilisi Tweed Run-on már csaknem 150 felvonuló vett részt, és némiképp újdonságnak számító öltözékversenyünkbe is rengeteg nevezés érkezett.

Az öltözékverseny során kezdetben csak egy-egy helyezés került kiosztásra, később pedig szponzoraink számának növekedésével már 3-3, ezzel növelve Tweed közösségünket. Nyerteseinkből később posztírók lettek, majd zsűritagok, így látható, hogy közösségünkért és tagjainkért elkötelezetten dolgozunk, és együttesen teszünk a Tweed Run sikeréért. Legutóbbi rendezvényünkön nem mindennapi segítséget kaptunk közösségünk tagjaitól: konvojvezetőként számos fiatalember védelmezte a kerekező hölgyeket, akiknek azóta is nagyon hálásak vagyunk a segítségükért.

A Tweed Run mellett további eseményekkel próbáljuk ösztönözni posztíróinkat és tagjainkat: „Versenyek versenye” díjátadóinkon apróságokkal lepjük meg legsikeresebb posztíróinkat, leglelkesebb like-olóinkat illetve megosztóinkat, valamint újításként a fotósokat, videósokat és a közönségkedvenceket is díjazzuk.

Bízunk benne, hogy a hazai Tweed Run is lehet olyan népszerű, mint Londonban, és egyre többen állítjuk meg az időt egy különleges pillanatra!

CSAK PASIK szeptember 13-án!

Csak Csajok - A csoportkép