"Innen számítjuk a
kerékpársport kezdeteit...
Az első versenyeket
velocipédeken rendezték. A körülményes felszállás,
egyensúlyozás és bukásveszély miatt a magaskerekű kerékpár
közlekedési eszközként nem is terjedt el: csupán sporteszköz
maradt. Nagyobb európai városokból ki is tiltották őket, mivel
használói nemcsak magukra, de a többi közlekedőre is komoly
veszélyt jelentettek. A velocipéd többé-kevésbé fékezhetetlen
volt, így a kerekesek pisztolyt hordtak maguknál, amivel az útjukba
került kóbor kutyákat egyszerűen lelőtték.
A kerékpármechanikában
1868-1870 között ment végbe a nagy forradalom: ekkora jelent meg
az első lánchajtásos, két egyforma méretű kerékkel rendelkező
szerkezet, mely pneumatikus gumival csillapította az akkortájt
igencsak rossz minőségű utak okozta bántalmakat. Ez lendületet
adott a kerékpár szélesebb körben történő elterjedésének. A
„biztonsági kerékpár” feltalálójának személye vitatott:
ami biztos, hogy egy bizonyos Guilmet nevű úr gondolt először a
lánchajtásra. Humber a rombuszvázra, Surinay a golyóscsapágyra
és persze a jól ismert Dunlop gumitömlőre.
Ha már adott a
biztonságos kerékpár és egyre terjed mint közlekedési eszközt,
akkor elkerülhetetlen, hogy az ember ne űzzön sportot belőle. A
technikai oldala hamar teljesült: már az 1880-as években létezett
9-10 kg tömegű versenykerékpár! Mialatt a versenysport terén
Franciaország büszkélkedhetett a legnagyobb fejlődéssel, meglepő
módon 1880-ban Angliában alakult meg az első nemzeti kerékpáros
szövetség. Az ICA 1893-ban Chicagóban rendezte az első
bajnokságot. Nyolc évvel később alakult meg a mai napig fennálló
Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, az UCI. 1900-ban rendezték meg
az első világbajnokságot, amin három számban három francia
diadalmaskodott. Őket szivárványszínű trikóval jutalmazta a
szövetség, ami a mai napig hagyomány maradt."
(forrás: BikeMag magazin, http://bikemag.hu/alapismeretek/porfelholovagok-a-magyar-kerekparozas-tortenete-az-elso-vilaghaboruig)