A Magyar Kerékpározás története I.

"Új sorozatot indítunk a (…) , melyben a II.világháború előtti magyar kerékpározás történetét próbáljuk vázlatosan feldolgozni és elétek tárni. Az izgalmas pillanatok és fordulópontok felidézéséhez a téma elismert szakértőjének, Baranyec András, segítségét kértük, illetve a 100 éves millenáris emlékére kiadott könyvre (A Magyar Sport Bölcsője) támaszkodtunk. A képanyag a Népstadion területén található Sportmúzeum archívumából származik. Reméljük, hogy (…) sorozatunk hozzájárul ahhoz, hogy közismertté váljon a tény: a kerékpározásnak Magyarországon a századfordulótól egészen a második világháborúig nemzetközileg elismert kultúrája volt és sokáig a versenysportban is tisztességesen helytálltunk.

Legjobb ha (…) Ádám és Évánál kezdjük! A kerékpár alapja a kerék, amit 5000 évvel ezelőtt találtak fel. A XV-XVI. században bukkant fel először az emberi erővel hajtott kerekes masina gondolata. A történészek sokat vitatkoznak arról, hogy valóban Leonardo da Vinci agyában fogant-e meg a lánchajtás gondolata, de az már elvitathatatlan, hogy 1816-ban a német Karl Friedrich von Drais báró egy kétkerekű futógépen múlatta unalmas napjait hatalmas birtokán. Ezt a szerkezetet az utókor drasina néven emlegeti. A legnagyobb újítás az volt, hogy a járművön kormányszerkezet volt, mely megkönnyítette az irányítást. Mellesleg egy 2,4 méter hosszú 22 kg tömegű és 30”-os kerekű „hobbi lóról” beszélünk, ami leginkább a lejtőkön jelentett előnyt a normális gyalogláshoz képest. Drais követői vasból építették meg saját „műlovukat”, majd 1853-ban egy Fischer nevezetű úriember, illetve mások szerint két évvel később a francia Michaux pedált szerelt az első kerék tengelyére, mellyel a szerkezet már komolyan kezdett hasonlítani a későbbi kerékpárokra.

A sebesség növelése érdekében először a meghajtott kerék méretét növelték. Így keletkezett a magas kerékpár, melynek kerekeire már tömör gumit szereltek. (Előtte sima fakeréken rázatták magukat a pionírok!)"

(forrás: BikeMag magazin, http://bikemag.hu/alapismeretek/porfelholovagok-a-magyar-kerekparozas-tortenete-az-elso-vilaghaboruig)