Évtizedek Stílusai: A Magyar Kerékpározás Története III.

A magyar kerékpározás

"(...) Érdemes talán egy pillanatra elfilozofálgatni azon, hogy mit is jelentett a kerékpározás és a kerékpársport a századforduló magyar társadalmi szerkezetében. A 19. század végén a lovassportok mellett az atlétika volt a legnépszerűbb sportág. Minden sport az arisztokráciától eredt, mely társadalmi szerepének tekintette, hogy a hagyományokon alapuló sportokat kezében tartsa. Ennek tükrében valóban érdekes, hogy az 1880-90-es években megjelent egy olyan sport, mely ezt a rendet egyértelműen felrúgta. A kerékpár volt az első technikai sport és az arisztokráciát megkerülve egyenesen a középosztály, azaz a polgárság körében indult diadalútjára, majd innen terjedt tovább az alsóbb osztályok felé. Az első feljegyzett és lefényképezett kerékpárosunk kereskedő, bizonyos Kosztovits László volt, aki Angliából hozta haza vasparipáját. Íme egy részlet a Vasárnapi Újság, 1990.július 11-én megjelent cikkéből:

„1878-ban Stiglitz út, a Robey and Co. Lincolni angol cég hivatalosan hozta Magyarországra az első kerékpárt. Ezen gép – primitív és régi szerkezet lévén – csak keveset volt használva, nagyobb kirándulásokra nem volt alkalmas. 1879 augusztusában Kosztovits László – min a Grantham és Spittlegate lincolnshiri angol Bicycle club elnöke – az első újabb szerkezetű kerékpárt hozta Magyarországra. Ausztriában ekkor még nem űzték a kerékpársportot. Kosztovits Lászlót Ridley Lajos az Erzsébet-malom levelezője követte, aki 1880 májusában hozatott egy Hydes-Wigfull Limited -féle shaffieldi Chester-kerékpárt. Csakhamar Spiro Antal, Wünsche Emil, Forché Román, Engl József, Günter Károly következtek sorrendben, utánuk 1881 tavaszán Vermes Lajos, Vermes Béla, Vermes Nándor, Körösmezey Gusztáv, Cheroly János, Olivia Tivadar és Nádler Vilmos jött. Az első társas kirándulást 1881 húsvétján Kosztovits rendezte Gödöllőre. Reggel hat órakor a Városligeti korcsolyázó csarnoktól indult és a kis társaság délután két órakor érkezett meg – igen kimerülten – Gödöllőre.”

Az első Monstre túrát pedig Zmertych Iván tette, aki 1880 júniusában három hét alatt kerekezett haza Londonból. Az óbudai vámnál megjelent maroknyi üdvözlő csoport örömmel látta, amint a „25 éves, kifejlett, csinos fiatalember alaposan elpiszkolódva bár, ámde jó egészségben szökken le magas kerékpárjáról – csak nyakcsigolyája és hátgerincze fájt néha a hosszas görnyedéstől és a hosszú út alatt elszenvedett háromszori felbukástól”. (A magyar sport bölcsője, 29.old.) A bukás akkoriban nem ment kuriózumszámba az akkori túrákon, mint ahogy a már említett gödöllői kiránduláson Vermes Lajos „ismerkedett a bukfenczezés fortélyával”.

Egyébként a magyar kerékpár szót is Kosztovitséknak köszönhetjük, mivel a fent említett kis társaság – a számos őket ért támadás miatt -egyletet alapított és a Szirmay vendéglőben megtartott első közgyűlésen fontosnak tartotta az idegen „bicycle” szó „magyarítását”. Nádler Vilmos és Szerkrényessy Kálmán kezdeményezte a kerékpár kifejezés bejegyzését, melyet a társaság egyhangúlag elfogadott. Nevük is ettől kezdve Budapesti Kerékpár Egyesület lett. Később Kosztovitsék megrendezték az első hazai kerékpárversenyt az ügetőn, amiről bebizonyosodott, hogy alkalmatlan e célra. A kirándulások folytatódtak és 33 tag rendszeresen írta a megtett kilométereket.

1885-ben 239 kirándulás során 23.606 km-t tettek meg, melyből Philipovics Emil maga 4099-et jegyzett. Őt vermes Lajos követte 3486 kilométerrel. A korabeli velocipédekkel ez egyáltalán nem lebecsülendő teljesítmény!

Kosztovitsék mellett Magyarországon 1885-ben már számos egyesület működött, melyben lelkesen űzték a kerékpársportot. Ezeket egyesítve alakult meg 1889-ben Szombathelyen a Magyar Kerékpáros Szövetség. A szervezés hiányosságai miatt sajnos hamarosan meg is szűnt. Versenyeket ettől még rendszeresen tartottak, de a szabályok bizonytalansága miatt ismét felvetődik az igény egy nemzeti szövetség megalakítására. Így 1894. május 3-án végérvényesen megalakul a Magyar Kerékpáros Szövetség, melynek első feladata a versenyszabályok kidolgozása volt. Ráadásul a Dr. Gerenday György vezette szövetség még a megalakulás napján egy országos bajnokságot rendezett a Tattersall versenypályán, ahol az évtized nagy kerékpáros egyénisége, Schwab Béla két számban is győzedelmeskedett. Mind a fővárosban, mind vidéken egyre több egyesület alakult, melyek száma a századfordulóra elérte az ezret!"